Sajtóanyagok
|
|
|
|
|
|
|
|
Országismertetők
KÍNA1
| Teljes neve: | Kínai Népköztársaság |
| Népesség: | 1,339 milliárd (2009 becs) |
| Főváros: | Beijing (Peking) |
| Terület: | 9,6 milló km2 |
| Hivatalos nyelv: |
mandarin |
| Vallás: | buddhizmus |
| Pénznem: | Renminbi (¥) (CNY, jüan) |
| Internet TLD: | .cn |
| Hívószám | +86 |
| Gazdasági adatok | |
| GDP: | 7 916 billió dollár (2008, IMF) |
| Egy főre jutó GDP: | 5 963 (2008, IMF) |
Földrajz
Politika
A Kínai Népköztársaságot számos politológus az öt utolsó kommunista állam közé sorolja (együtt Vietnámmal, Észak-Koreával, Laosszal és Kubával), de a 80-as évek óta a Kínai Népköztársaság politikai struktúrájának egyszerű besorolása már nem lehetséges. A kormányt jellemezték már kommunistaként, szocialistaként, vagy épp autoriter kormányként, ahol bizonyos szigorú korlátozások még számos területen hatályban vannak, különösen az interneten, a sajtó- vagy gyülekezési szabadságot illetően, a felhasználói jogok és a vallásszabadság kérdésében. Ugyanakkor, a 70-es évek „zárt-ajtó politikájához” hasonlítva a politikai légkörben jelentős liberalizáció figyelhető meg, igaz még messze nem gyakorolják azt a teljes körű demokráciát, melyet Európa nagy része vagy Észak-Amerika. A KNK jelenlegi elnöke Hu Csin-tao, miniszterelnöke pedig Ven Csia-pao.
Nemzetközi kapcsolatok
Kína a világ számos országával ápolja diplomáciai kapcsolatait, köztük Magyarország az első közép-kelet-európai államként már 1949-ben felajánlotta barátságát.
Jelenlegi gazdasági helyzet
1949-től, az alapítás óta egészen 1978 végéig Kína egy szovjet típusú, központilag tervezett gazdaságként működött. A magánvállalkozás és a kapitalizmus nem létezett. Az állam az „ötéves terv” stratégiáját követette gazdasága fejlesztése érdekében, amiből 1953 és 2000 között kilenc tervet teljesítettek is, mely megalapozta Kína gazdaságát. Az 1978-ban elkezdődött gazdasági liberalizáció óta a befektetés- és export-orientált szemléletmódnak köszönhetően a kínai gazdaság hetvenszeresére nőtt, és a világ legdinamikusabban fejlődő gazdaságává avanzsált. A tizedik ötéves terv 2001 és 2005 között kiemelkedő sikert jelentett, hiszen a célokat jóval az ütemterv előtt teljesítették. Az említett öt évben a GDP átlagos növekedése elérte a 9,5 százalékot, így Kína lett a világ egyik legerősebb gazdasága. Jelenleg Kína nominális GDP-je a harmadik legnagyobb a világon, bár az egy főre jutó GDP még mindig annyira alacsony, hogy e tekintetben Kínát országok száza előzi meg.
1Kínai Népköztársaság - ismertebb nevén Kína, mely a szárazföldi Kínát és a Hong Kong önálló közigazgatású területeit (1997 óta), valamint Makaót (1999 óta) foglalja magában.
Kínai Köztársaság - ismertebb nevén Tajvan igazgatása alá Tajvan sziget, Penghu, Kinmen és Matsu tartoznak.
VIETNAM| Teljes neve: | Vietnami Szocialista Köztársaság |
| Népesség: | 86 millió (2008 becs.) |
| Főváros: | Hanoi |
| Terület: | 322 ezer km2 |
| Hivatalos nyelv: | vietnami |
| Vallás: | buddhizmus |
| Pénznem: | Vietnám dong (VND) |
| Internet TLD: | .vn |
| Hívószám: | +84 |
| Gazdasági adatok | |
| GDP (PPP): | 240 milliárd dollár (2008 becs.) |
| Egy főre jutó GDP: | 2 783 dollár (2008 becs.) |
Földrajz
Vietnám Olaszországnál nagyobb, közel akkora területen fekszik, mint Németország. Sűrű erdős dombok és hegyek váltják egymást, melyek az ország 75%-át borítják. Az északi országrészt döntően fennsíkok és a Vörös-folyó deltája jellemzi. Vietnám legmagasabb hegycsúcsa a 3 143 méteres Phan Xi Păng. A déli országrészt a parti síkságra, az Annamite hegycsúcsokra, kiterjedt erdőkre és terméketlen talajokra osztotta fel a természet. A változatos domborzati körülményeknek köszönhetően az időjárás jelentősen eltérő az ország különböző területein.
Politika
A Vietnám Szocialista Köztársaság egypárti állam. Az új alkotmányt 1992 áprilisában fogadták el, mely az 1975-ös változat frissítését jelentette. Ebben az erősen centralizált államban a kommunista párt kapta a központi szerepet mind a kormányzati, mind a politikai valamint a társadalmi szférában. A Nemzeti Közgyűlés a vietnámi kormány egykamarás, 498 tagú döntéshozó szerve, mely végrehajtói és bírói feladatokat is ellát. A miniszteri tanács valamennyi tagja a Nemzeti Közgyűlésből kerül ki.
Nemzetközi kapcsolatok
Vietnám barátságos és megbízható partnere a nemzetközi közösség országainak, aktív részese a nemzetközi és a regionális együttműködési folyamatoknak. 2007 decemberében Vietnám 172 országgal alapított diplomáciai kapcsolatot. Az ország 63 nemzetközi szervezet (Egyesült Nemzetek, ASEAN NAM, La Francophonie, WTO) és 650 nem-kormányzati szervezet tagja.
Jelenlegi gazdasági helyzet
Vietnám történelmileg rizstermesztő mezőgazdasági állam volt. Ez a vietnámi háború után megváltozott, mivel a háború megnyirbálta az ország gazdaságát. Az üzemek, gyárak és a gazdasági tőke kollektivizálását hajtották végre, és emberek millióit állították munkába az akkori kormányzati program alapján. Egy évtizeden keresztül Vietnám gazdaságát az eredménytelenség, a korrupt állami program, az alacsony minőség, az elégtelen termelékenység, a gazdasági és kereskedelmi megszorítások jellemezték. Mindezek mellett az Egyesült Államok és Európa nagy részének kereskedelmi embargója is megnehezítette az ország gazdaságának helyzetét.
Az új gazdasági reform csomagot - az ún. ’Felújítás’ programot - 1986-ban vezették be. A program az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság területén a magántulajdont ösztönözte. 1990 és 2005 között a reform csomag eredményeképpen Vietnám GDP értéke 7-8%-kal nőtt éves szinten, az országot ezzel a világ második leggyorsabban fejlődő gazdaságává emelve. Ezzel párhuzamosan a külföldi befektetések háromszorosára nőttek, a hazai megtakarítások pedig megötszöröződtek. A feldolgozóipar, az információs technológia és a high-tech iparágak az ország gazdaságának nagy és gyorsan fejlődő részét képezik. Ugyan Vietnám az olajüzletek viszonylag új szereplője, mára mégis Dél-Kelet-Ázsia harmadik legjelentősebb olajszállítója.
Vietnám a világ legnagyobb kesudió termelője – egyharmad része a globális termelési volumennek – és Thaiföld után a második legnagyobb rizsexportőr. A rizs mellett legfontosabb kiviteli termékei közé tartozik a kávé, a tea, a gumi és a haltermékek. Legjelentősebb kereskedelmi partnerei közt Japán, Kína, Ausztrália, az ASEAN országok és az USA valamint Nyugat-Európa országai előkelő helyet foglalnak el.
MONGÓLIA| Teljes neve: | Mongol Köztársaság |
| Népesség: | 2,7 millió (2008 becs.) |
| Főváros: | Ulánbátor |
| Terület: | 1,56 millió km2 |
| Hivatalos nyelv: | mongol |
| Vallás: | buddhizmus |
| Pénznem: | Mongol tugrik (MNT) |
| Internet TLD: | .mn |
| Hívószám: | +976 |
| Gazdasági adatok | |
| GDP (PPP): | 5,3 milliárd dollár (IMF 2007) |
| Egy főre jutó GDP: | 1 981 dollár (IMF 2007) |
Földrajz
Mongólia szárazfölddel határolt ország Oroszország és Kína között, mérete az Egyesült Királyság több mint hatszorosának felel meg. 1580 m-es átlagos tengerszint feletti magasságával a világ egyik legmagasabb országa. Változatos felszínén megtalálhatóak a magas hegyek, a sztyeppék, az erdős sztyeppék, a sivatagi sztyeppék, a tajga és a sivatag is. Mongólia déli harmadát a Góbi-sivatag uralja, ahol a hőmérséklettartomány a téli -40 °C-tól egészen a nyári 40 °C-os hőségig terjed.
Politika
Mongólia miniszterelnökének többnyire szimbolikus szerepe van az ország vezetésében, ám 2/3-os szavazati többségével felülbírálhatja a parlament döntéseit. Az elnöki szerepet Mongólia alkotmánya szabályozza: a jelöltnek mongol születésűnek, legalább 45 évesnek kell lennie, aki a poszt betöltése előtt legalább 5 évet élt Mongóliában. A miniszterelnöknek emellett hivatalosan le kell mondania párttagságáról. A 2009. május 24-i választások óta Mongólia élén Tsakhiagiin Elbegdorj áll, a Demokrata Párt egykori tagja, aki korábban már két alkalommal is miniszterelnök volt.
Nemzetközi kapcsolatok
Az Európai Unió Mongólia negyedik legjelentősebb kereskedelmi partnere Kína, Oroszország és az Egyesült Államok mögött. A legfontosabb EU exporttételek a gépek, az irodai berendezések, a mezőgazdasági termékek, valamint a vegyi anyagok. Közép-Kelet-Európa is Mongólia jelentősebb importőrei között foglal helyet az EU-n belül.
Jelenlegi gazdasági helyzet
A mongol gazdaság az utóbbi években jelentős növekedést tapasztalt, de már a gazdasági világválság előtt megjelentek a bizonytalanság első jelei. Ebben a bányászati befektetési környezetben folyamatosan tapasztalható határozatlanságnak jelentős szerepe van. A szén világpiaci árának tavalyi csökkenése és Kína, Mongólia legnagyobb exportpiaca gazdaságának hanyatlása egyaránt számos pénzügyi nehézség okozói voltak. Az infláció ugyan szűkül, de még a 2009 márciusi 18% is magasnak mondható.
A GDP erőteljes időszakos növekedése ellenére jelentéktelenül csökkent a szegények száma, akik becslések szerint a teljes népesség 30-35%-át jelentik. Ugyanakkor a leggazdagabb egyharmad teszi ki a bevételek 65%-át.
A mezőgazdaság szerepe még mindig jelentős, a GDP több mint egy ötöde származtatható ebből az ágazatból. A magasabb kasmír áraknak, a hús és más állati eredetű termékek iránt megnövekedett keresletnek köszönhetően 40 millióra nőtt az élőállat-tartomány – elsősorban a juh, a szarvasmarha és a kecske.
Bányászat és ásványi készletek
Mongólia természeti erőforrásokban gazdag, jelentős arany, réz, szén, ásványi anyag és ritkaföldfém tartalékokkal bír. Az ország arany- és szénkészlete sokak szerint a világon a legjelentősebb. A mongol GDP 20%-át, valamint az ország kivitelének felét a bányászat jelenti, és igen vonzó a külföldi befektetők számára.